Karakternév: Drego
Nem: Férfi (inkább fiú)
Kaszt: Egyéb
Kor: 10
Jelkép állat: Sárkány
Mantra: Sárkány, sárkány// Fekete ármány
Kinézet: Szeme zöld, pupillája mandulavágású, mint a kígyóknak, haja félhosszú, világoszöld, fehér nadrágot, kabátot, és cipőt hord, zöld csíkokkal. A kabát alatt nem visel semmit.
Jellem: Nos, egy gyerekről beszélünk, azonban meg kell említenünk, hogy a jelleme nem mindig tükrözi az életkorát. Lehet vérkomoly, és a téboly is néha megkörnyékezheti nagyritkán, ilyenkor pedig egyetlen dolognak él: A kínzás élvezeteinek. Azonban amikor komolyabb, oda kell figyelnünk arra, hogy nem igazán szereti, ha gyerekként kezelik. De amikor életkorához hűen viselkedik, ez nem probléma.
Előtörténet:
Habár még nem igazán beszélhetünk előtörténetről, megpróbálom lefesteni az eddig történteket. Képzeljünk el egy szobát, teli kémcsövekkel, befőttesüvegekben úszkáló testrészekkel, meg hasonlóval. Ott van mindennek a közepén egy asztal, és egy boszorkány, aki valamit szorgosan művel az asztal körül. Az asztalon vajon mi lehet? Legjobb az, hogyha megnézzük közelebbről. Hogyha így teszünk, megtaláljuk azt, akit talán nevezhetünk történetünk főhősének, de mivel nem egy hős, hívjuk inkább főszereplőnek. De hogy egyáltalán az legyen, élnie is kell. Nem, nem halt meg, mivel még nem is élt, elég nehéz lett volna számára a meghalás. A boszorkány munkája még nincs kész. Még hiányzik a testből valami: Az a bizonyos Lélek, ami élővé teszi az élőt. A boszorkány serényen gyűjtögette emberek lelkeit, és egy sárkány, valamint egy démontojás lelkét is sikerült elcsennie, nem is beszélve egy titkon elcsent boszorkánylélekről. Ezektől remél a boszorkány egy gyermeket, egy olyan lényt, akit ő formálhat, a leghatalmasabb szolgává tehet, és gyermekévé is fogadhat. A boszorkány most épp azon fáradozik, hogy a lelkeket egyesítse a fiú testében, egy új tudattá formálva őt, egy új lélekké egyesítve a felhalmozott hatalmat. És sikerült neki. Azonban nem számolt valamivel: A Halálisten Fegyvermester Akadémia, vagy ahogy általában hívják: az Akadémia rálelt rejtekhelyére, és az éppen felébredő új teremtménynek azt kell látnia, hogy a boszorkány, akinek életét köszönheti, holtan esik össze, és a fegyver épp elnyeli a lelkét, hogy új hatalomra tegyen szert. Azonban, mivel ő láthatóan nem boszorkány, hisz fiúgyermek, a fegyvermester magával visz, hisz hite szerint őt a boszorkány elrabolta, hogy rajta kísérletezgethessen. Mivel a fiúgyermek annyira új élet, hogy emlékei nincsenek, csupán a nevét ismeri, hisz nekik, azonban a boszorkány könyvét titkon elcseni, és magával viszi. Ebből jön rá, hogy neki olyan hatalma van, amilyen fegyvermesternek nem lehet, és titkon a könyvből próbál tanulni, hogy kiteljesíthesse a hatalmát. Jobb híján még mindig annál a fegyvermesternél lakik, aki őt "megmentette", és lassan már gyermekének tekint, és tán a gyermek is viszonozza azt az érzést, amit szeretetnek hívnak eme világon.